Szépen haladunk.

Menetközben a tavalyi kutunk (azt amelyikbe a múlt héten búvárral kutattunk) is megkapta csinos kis betonfedelét. Lesz rajta egy fedél, így elvileg bármikor bele lehet majd nézni. Már akinek röntgenszeme van, és a vizesmedence 1 méteres alapozásán átlát.

Mi menetközben szépen haladunk. Egy részen leértünk a 13. századi piactérre, amit egykori építmények cölöphelyei lyuggattak át. Szépen kirajzolódnak a kavicsban az egykori kocsinyomok!

A 16. századi épületünk falában (aminek a sarkát éppen hogy elkaptuk) pedig megjelent az első sír a területen. Koponyáját elvitte a későbbi épület, de úgy néz ki, hogy nyaktól lefelé meglesz teljesen. Ez roppant fontos elhelyezkedését tekintve, mivel ez a sír köti össze a tavalyi néhány sírunkat a Lloyd épületében megtalált sírral. Így az 5. századi hun temetőn kiterjedésének meghatározása pontosabban lehetséges.

Dokumentáljuk a tér középkorát, teszük a dolgunkat, mentjük, ami menthető.