Miénk itt a tér

A Győr, Széchenyi téren folyó régészeti ásatásról szóló beszámoló

Friss topikok

  • Bíró Szilvia: @csambo: Igyekszünk, igyekszünk. :-) Nagy vonalakban a tér történetére vonatkozóan már van egy elő... (2009.11.18. 18:50) 2009. október 8. csütörtök
  • Bíró Szilvia: Természetesen az eső és rossz idő lassítja a munkát. Ezért általában úgy szokás időzíteni a feltár... (2009.10.02. 18:51) 2009. október 1. csütörtök
  • Karikásostor: Végre, végre a folytatás, már kezdtem aggódni! :) (2009.06.15. 19:53) 2009. június 3. szerda
  • mg99: Üdv! A napokban olvastam végig a blogot és az egyik szemem sír de a másik sem tud nevetni. Már bel... (2009.05.26. 23:10) 2009. május 25. hétfő
  • Bíró Szilvia: @veiszi: Köszönjük. Amennyire én tudom, felénk nem igazán volt földrengésveszély - mindenesetre í... (2009.05.26. 08:35) 2008. november 20. csütörtök

2008. október 30. csütörtök

2008.10.30. 17:32 | Bíró Szilvia | 3 komment

Címkék: út fal épület hun sír omladék csatornaárok 16.sz. halpikkely

Ez a hét eddig a legelképesztőbb, ami eddig volt. Sajnos nem a Széchenyi téri ásatáson előjött eredmények miatt (amelyek azért mégiscsak volta, hiszen szépen mélyülünk), hanem a téren levő felfordulás miatt.

De csak szép sorjában... Először a téren folyó "hivatalos" ásatásunkról. Jelentem a hunkori sírokat felszedtük, összesen 9 sír került elő.

 

A sírok alatt szépen rajzolódik már ki a római kori település. Egyelőre csak azt tudjuk, hogy nagyjából hol húzódott az épületek határa és hol kezdődött el a járda és az utca (utóbbit kavicsos réteg jelenti, amely az egykori útalapozás lehetett). Az épületekből egyelőre csak az épület(ek) omladéka került elő. Némi tisztázás után remélem körvonala, talán még kőfala is lesz.

A felületek közepén a XVI. századi épülettel még mindig küzdünk. Úgy tűnik végre sikerült elérni az egykori járószintjét, amire a felette levő tetőszerkezet átégve lezuhant. Az átégés nagyon jól konzervált egy valószínűleg tetőgerendát illetve a egy talpas edényt is találtunk, amelyben talán halpikkelyek őrződtek meg. Ezeket majd továbbküldjük olyan szakembereknek, akik pontosabb meghatározást tudnak mondani rájuk.

 

 No de amiért egy kicsit zűrős a hét: a téren megkezdték a csatornázást, amely a tér nyugati oldalán azt jelenti, hogy 4 méter mélyre leraknak egy 80 cm átmérőjű acélcsövet, amely majd Győr eddigi csatornavizét fogja a jövő évtől vígan elvezetni. A bökkenő az, hogy a csatorna árka nem a régi csatorna árka lett, hanem amellett. Ergo olyan területen, amelyet soha sem bolygattak ilyen mélységben. Persze a felső egy-másfél méteren még össze-vissza futnak a mindenféle közművek (amelyek jó részét persze a közműtérkép sem jelzi és mindenki csak vakargatja a fejét ilyenkor, hogy ez a cső vajon kihez tartozik - persze, elnézést tisztelet a kivételnek). Alatta viszont ott maradtak az eredeti régészeti rétegek. Az első métereken kiderült, hogy itt valamit lépni kell, miután római amphoratöredékek, sigillata darabokat rakott ki a markoló (amelynek persze körmös a kanala :-)) Végül teljesen egyértelművé az 60 cm széles római kori kőfal tette a helyzetet, amely pontosan keresztülfut az árkon. Azóta lelkesen küzdünk egymás ellen a helyi művezetővel, hogy milyen munkákat csinálhatnak. Ma meglett egy másik fal is, így azt hiszem a helyzet teljesen tarthatatlan. Nem jó nekünk sem, mert így pontos szakmai munkát sem tudunk csinálni, mivel állandóan sürgetnek és (már elnézést a kifejezésért:) csesztetnek minket; de nekik sem jó, mert nem tudnak a megfelelő ütemben haladni, és most már azt hiszem elértünk arra pontra, hogy teljesen ellehetetlenítettük a munkájukat. Én néha már tényleg azt éreztem, hogy a gép elé kell feküdnünk, nehogy dolgozzon! Remélem holnap tudunk valami megoldást találni...

Régészetileg azért borzasztó érdekes a dolog, mert ez az épület, amihez a falak tartoznak, már a déli házsora annak az utcának, amelynek eddig csak az északi házsorát ismertük, no meg azért mert így a térről egy észak-dél irányú keresztmetszetet kaphatunk.

A bejegyzés trackback címe:

https://szechenyiter.blog.hu/api/trackback/id/tr97740938

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jankovics Györgyi 2008.11.06. 16:33:25

Kedves Szilvi!
Igazán érdekes olvasni, hogy mit láthatnánk, ha láthatnánk, meg aztán hogy amit látunk, az valójában mi is. Gratulálok a módszerhez is, ahogy a munkátokat "közszemlére" teszitek. Ez szerintem mindenkinek jó. Még ha plusz munkával is jár.
Jankovics Györgyi

mayal 2008.11.09. 10:56:27

Kedves Szilvia!

Engem az érdekelne, hogy ilyenkor ki fizeti a költségeket, mármint a feltárás kőltségét,s mivel tudomásom szerint a magyar régészeti hívatal,mindig forrás hiánnyal küzd, miért nem csináltok egy alapítványt, ahová a támogatók befizethetik a hozzájárulásukat.
Szívesen támogatnék/habar sajnos nem milliókkal/egy ilyen alapítványt ha létezne.

Bíró Szilvia 2008.11.10. 18:40:49

Kedves Mayal!

A jelenlegi jogszabályok szerint annak kell fizetni egy feltárás költségeit, akinek érdekében áll a régészeti elemek elmozdítása. Azaz a beruházónak. Sajnos elég kevés lehetőség van arra, hogy a régészek ott ássanak ahol szeretnének, ahol mondjuk egy tudományos probléma megválaszolására van lehetőség, vagy egy ismert, korábban kutatott lelőhely folytatására. Ennek két oka van, az egyik, hogy a legtöbb helyen annyi a beruházásokat megelőző feltárás, hogy nem marad idő erre, a másik pedig a pénz kérdés. Ezeket a tervásatásokat ugyanis az intézménynek (múzeum, egyetem...) kellene fizetni, vagy legalábbis pénzt szerezni rá. Ezért pályázni szoktunk általában. Alapítványok, egyesületek pedig léteznek (nekünk is van egy) és néha ezen keresztül is lehet pénzt szerezni ásatásr vagy könyvkiadásra vagy bármilyen ilyen tevékenységre.