Miénk itt a tér

A Győr, Széchenyi téren folyó régészeti ásatásról szóló beszámoló

Friss topikok

  • Bíró Szilvia: @csambo: Igyekszünk, igyekszünk. :-) Nagy vonalakban a tér történetére vonatkozóan már van egy elő... (2009.11.18. 18:50) 2009. október 8. csütörtök
  • Bíró Szilvia: Természetesen az eső és rossz idő lassítja a munkát. Ezért általában úgy szokás időzíteni a feltár... (2009.10.02. 18:51) 2009. október 1. csütörtök
  • Karikásostor: Végre, végre a folytatás, már kezdtem aggódni! :) (2009.06.15. 19:53) 2009. június 3. szerda
  • mg99: Üdv! A napokban olvastam végig a blogot és az egyik szemem sír de a másik sem tud nevetni. Már bel... (2009.05.26. 23:10) 2009. május 25. hétfő
  • Bíró Szilvia: @veiszi: Köszönjük. Amennyire én tudom, felénk nem igazán volt földrengésveszély - mindenesetre í... (2009.05.26. 08:35) 2008. november 20. csütörtök

2009. június 28. vasárnap

2009.06.28. 19:47 | Bíró Szilvia | Szólj hozzá!

Címkék: piac út fal épület hun sír római kút lloyd 18.sz. omladék 13.sz.

A beígért beszámoló a tavaly a tér keleti oldalán álló Lloyd-épületben eddig folytatott kutatásainkról.

A győrieknek tán ismeretes, hogy a tér rekonstrukciójával szinte párhuzamos a Lloyd-épület felújítása is megkezdődött. Az épület, ahova legtöbben még mozizni (az idősebbek koncertekre) jártunk most irodaépületté alakul át, ahol azért a kulináris élvezeteknek is lehet majd hódolni.

A pincehelyiségek kialakítása tavaly szükségessé tették, hogy az épület keleti részén feltárást végezzünk, ott ahol nem soha nem volt pince. Bár a feltáráson fentről indultunk lefelé, most mégis a terület régészeti eredményeinek bemutatását a legkorábbiaktól fogom kezdeni.

A legmarkánsabb és legszebb eredményeket produkáló korszak a római kor volt. A legkorábbi időszakból néhány gödröt és faszerkezetű épület maradványait tártunk tártunk fel, de csakúgy mint a téren, itt is a II. században létesített kőépület a leglátványosabb. A térről ismert utca északi oldalán álló épület ugyanabba a sorba tartozik, mint a tavalyi falaink.

Az itt előkerült épületünkben hét helyiséget tudtunk azonosítani, az egyiknek csak a falát tudtuk azonosítani, a másikban viszont az egykori fapadló talpfái is megmaradtak majdnem végig a helyiségben. Döbbenetes látvány (és nem mindennapi sziszifuszi munka) volt az egykori deszkák kibontott látványa!! A padlón az egykori épület vályogfalainak omladéka.

 

Az épülettől délre mindenhol az egykori utca kavicsozott járószintjei követték egymást.

Egy hun sírunk is előkerült az épület délebbi része alól, sajnos melléklete nem volt, viszont legalább tudjuk, hogy erre még tart az V. századi temető.

Kis szakaszon ugyan, de megtaláltuk a tér XIII. századi kavicsozott szintjét, ami a tér egykori kiterjedése miatt roppant fontos. Ugyanitt későbbi (XIV-XV. századi) jelenségeket, cölöphelyeket, gödröket is találtunk.

Izgalmas volt a legkésőbbi időszaka is az épületnek. Az épület újabb történetéről nemrég született egy tanulmány, erről csak röviden: magáról az épületről annyit lehetett tudni az írásos forrásokból, hogy egyes elképzelések szerint itt állt a középkorban a káptalani fogadó épülete. A téren folyt kutatások alapján ebben ma már nem vagyunk olyan biztosak, mivel most már több XVI. századi épületet ismerünk a térről. Ezt az épületet a XVII. században a katonai fővárta épületének építik át (helyőrség), amit még XVIII. századi metszeteken is lehet látni, majd ezt II. József alatt megszüntetik, és a XIX. század második felében épül fel a Lloyd-bankárcsalád épülete, amit aztán többször átépítenek, de az alapszerkezét már nem változtatják. Ezért borzasztó érdekes lett volna, ha a középkori-késő középkori épületekről is találunk valamit, de ebből az időszakból "csak" téglacsatornák kerültek elő. A "csak" azért idézőjeles, mert bár jó részük szorosan nem tartozik régészeti korszakba, mégis roppant érdekes és egyedülálló élmény, amikor az ember egy több száz éve nem használt ép csatornába nézhet bele.

Az általunk feltárt terület látványilag legmeghatározóbb jelensége egy téglakút. Igen, igen, úgy tűnik, most mindenhol ilyenbe "futunk bele". A kút szerkezete teljesen megegyezik a térről ismerttel, itt is valószínűleg a XVIII. században egy hatalmas kupolával fedték le, amelyhez több csatornát kötöttek, és így a legkésőbbi időkben már nem kútként, hanem víznyelőként funkcionálhatott.

A győriek pedig örülhetnek, mert úgy tűnik, hogy a Lloyd épületében megtartják és bemutatják nemcsak ezt a kupolával lefedett egykori kutat, hanem az előkerült római falakat is. Lehet ezt így is csinálni ....

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szechenyiter.blog.hu/api/trackback/id/tr921214081

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.