Nos még mindig a Lloyd körül forgolódunk, hol az egyik sarkán kapunk egy szakaszt, hol a másikon. Valószínűlegmár mindenkinek a könyökén jön a "és ma még egy középkori piacszintet beazonosítottunk és egyre jobban formálódik az apró adatainkból a tér középkora és későközépkora (persze néhány m2 nem pótolja a több ezret), ezért ma egy másik felettébb érdeklődésre számottartó témát hozok: a pannonhalmi alagutakat...

Kicsi városunkban felettébb sokan gondolják, hogy Győrt és Pannonhalmát alagút kötötte össze. Ez általában a lapidáriumban szokott előjönni, ami ugyebár a későközépkori vár kazamata rendszerében van berendezve. Nos, mi is okozhatja ezt az alagutas feltételezést, amikor logikusan gondolkodva még a középkorban sem voltak olyan elvetemültek, hogy 30 km-nyit alagutat ássanak két város között (aminek a pannonhalmi része, ha az apátságtól indult ki, akár csúszda is lehetett - volna). Talán a városban előkerülő ilyenek?:

vagy ilyenek?

Nos a megoldás:csatornák!! Mária Terézia uralkodás alatt építették ki Győrben a csatornarendszert (ugye, kb. ekkor szüntetik meg a téren tavaly feltárt közkutunkat és kapja meg csinos téglakupoláját), amelynek egykori maradványai rendre felbukkannak és főleg a Széchenyi teret keresztül-kasul szelik - vagy legalábbis itt nem zavartak senkit, eddig.

Nos tehát az előbbi belső fotók tulajdonosa felülről így néz ki:

 A most már biztosan XIX. század végére keltezhető csatorna szépen kikerüli az ekkor már álló Lloyd-épület sarkát és fut északnak a Duna felé. Szerencsére nem kellett visszabontani a láthatóan igen jó állapotban lévő, teljesen ép csatornát, és talán később egyszer még rajtunk kívül más is belenézhet...