Miénk itt a tér

A Győr, Széchenyi téren folyó régészeti ásatásról szóló beszámoló

Friss topikok

  • Bíró Szilvia: @csambo: Igyekszünk, igyekszünk. :-) Nagy vonalakban a tér történetére vonatkozóan már van egy elő... (2009.11.18. 18:50) 2009. október 8. csütörtök
  • Bíró Szilvia: Természetesen az eső és rossz idő lassítja a munkát. Ezért általában úgy szokás időzíteni a feltár... (2009.10.02. 18:51) 2009. október 1. csütörtök
  • Karikásostor: Végre, végre a folytatás, már kezdtem aggódni! :) (2009.06.15. 19:53) 2009. június 3. szerda
  • mg99: Üdv! A napokban olvastam végig a blogot és az egyik szemem sír de a másik sem tud nevetni. Már bel... (2009.05.26. 23:10) 2009. május 25. hétfő
  • Bíró Szilvia: @veiszi: Köszönjük. Amennyire én tudom, felénk nem igazán volt földrengésveszély - mindenesetre í... (2009.05.26. 08:35) 2008. november 20. csütörtök

2008.10.13. 12:52 | Bíró Szilvia | Szólj hozzá!

Címkék: piac kiállítás középkor fal épület kemence kút 18.sz. 16.sz. jöttek mentek padlótégla

2008. október 11. szombat

Már megint úgy jártam, hogy begépeltem az egész mondanivalómat, majd elmentés után a rendszer úgy döntött, hogy nem zavartatja magát és megtagadja tőlem az információk ilyetén megosztását, és az egész szöveg elszállt! Most majd gyakrabban mentek :-)

Szóval, végre csütörtökön megnyitottuk legújabb időszaki kiállításunkat. Ez már a harmadik, amelyet nagyjából ugyanazzal a csapattal rakunk össze, és talán egyre jobbak is leszek, egyre jobb ötleteink vannak. A megnyitó azért sikerült borzasztó jól, mert sok olyan régész kolléga is eljött, akik egyébként Budapesten, Komáromban dolgoznak, sőt  még Szlovákiából is jöttek! Ráadásul egykori és jelenlegi megbízóink (értsd beruházók, akik ásatásainkat finanszírozták/finanszírozzák) is eljött, nekik külön is köszönjük! Aki nem olvasta előző bejegyzésemet, annak elmondom, hogy a "Jöttek-mentek" kiállításról van szó, amelyben a népvándorláskor zűrzavaros évszázadaiból a langobardok és avarok kultúráját emeltük ki. A kiállítást igyekeztük interaktívra készíteni, amellett, hogy maguk a tárgyak szenzációsak (arany és ezüst ékszerek, díszítések), készítettünk egy sírrekonstrukciót, amelyben a tavalyi Pápai vámnál feltárt egyik leggazdagabb halott sírját állítottuk újra össze az összes mellékletével. Emellett a gyerekekre (és a játékos felnőttekre) gondolva vannak kézbevehető tárgymásolataink, egy fotósarkunk, TV-képernyőn 3d-s rekonstrukciók láthatók...

Úgyhogy várunk mindenkit, arról nem is beszélve, hogy ha valaki bejön a múzeumba, az ásatásra is egy pillantást vethetnek! Mi újság az ásatáson? Ha valaki arra jár, bizony nem láthat látványos mélyülést. Ennek oka az, hogy a hét elején elért XIV. századi rétegekbe rengeteg gödör és faszerkezetű épület cölöphelyeit, kemencét találjuk meg. Ezek mindegyikét egyesével félbebontjuk, majd rajzoljuk, fotózzuk, és végül a másik felét is kibontjuk, majd ezután is rajzok és fotók készülnek róla. Mivel a mostani rétegünkben több mint 20 kisebb-nagyobb gödröt, objektumok dokumentáltunk, ezért elég lassan megy. De azért haladunk... A XVI. századi épületnek is végre sikerült elbontani az omladékrétegeit, és most kemence rajzolódik ki az egyik sarokban.

 

Nincs kép

 ez csak a töredéke a XVI. századi épület omladékból előkerült leletanyagnak

A héten a média is tiszteletét tette nálunk, a hétfőt a rádióban kezdtem, a Régió Rádióban beszélgettem egy fél órát. A munkatársaim meg az ásatáson füleltek a rádió mellett, hogy mikor hallanak engem, aztán a végén kiderült, hogy mindvégig rossz adót hallgattak :-(. Persze a kisalföldet most a kiállítás jobban érdekelte, ami jogos, és mi csak örülünk. A hircity.hu-n viszont képes-videós beszámolót láthatnak az érdeklődők!! A Revita is megállt és bekamerázott a kerítésen át (persze előzetes engedély nélkül), aztán mikor rákérdeztem, hogy mégis miért, azt a választ kaptam, hogy a közműrekonstrukciókról (értsd: -cserékről) készítenek riportot, és a közműves azt nyilatkozta, hogy utánunk fognak ők dolgozni. Azért a másik oldalt is meg lehet kérdezni, mert a közműcserékhez régészeti megelőző munka nem kell, csak megfigyelés, amely azt jelenti, hogy a kivitelezési munkákat tartjuk szemmel, és ha ott előkerül valami, akkor avatkozunk csak közbe.

Kicsit elkanyarodtam... Az utóbbi héten elhanyagoltam fotóra éhes olvasóim vizuális igényeit, ígérem legkésőbb hétfőn pótlom, és rakok fel új képeket! Addig is szép vasárnapot!

mármint ha rajtam kívül és néhány barátom kívül más is olvas engem, remélem azért néhány győri is van közte!! :-)   

 

 Nincs kép

 csomagolás a nap végén

2008.október 7. kedd

A mai nap két újdonsággal is szolgált: az egyik a konténerek felé eső szelvényben történt. Itt állt egy XVI. századi épület, de alatta egyelőre csak különböző középkori rétegeket találtunk. Viszont az egyikből egy teljesen ép, középkori padlótégla került elő, amely egy kiterjesztett szárnyú sast ábrázol, mellette két oldalán egy-egy csillag domborműves kialakításban. Nagyon szép! Valószínűleg XIV. századi. Kerestük a hozzá kapcsolódó téglákat, de sajnos ezek nem kerültek elő, így csak egy rétegbe beledobva pihent több évszázadon át...

 

Nincs kép
 
A sast ábrázoló padlótégla előkerülésekor

 

A múzeum felé eső területen is folyamatosan mélyülünk, lassan kezdjük elhagyni a XIV. századot, amikor a tér kavicsos felszínét gödrök, felszínre felhúzott cölöpös szerkezetű épületek tarkították. A meglepetés egy gödör alján került elő, mégpedig egy csontváz jobb lábának alakjában. Hurrá! Megvannak a hunkori sírok! Persze addig azért még jó 50-60 cm-t kell mélyülni a szelvény teljes felületében, de már legalább tudjuk, hogy ott vannak, és hogy milyen mélységben. Érdekes lesz ez a temető, mert talán sikerül pontosan meghatározni a kiterjedését. Ha valaki kiváncsi arra, hogy a korábbi ásatásokból feltárt sírok milyen csontvázakat és mellékleteket rejtettek, annak el kell látogatnia a Xántus János Múzeum állandó kiállítására, hiszen ott jó néhány kiállításon szerepel.

Apropó kiállítás: az utólsó heteink elég zaklatottan teltek, mert holnap, azaz okt. 9-én nyílik az új időszaki kiállításunk: "Jöttek-mentek. Langobardok és avarok a Kisalföldön" címmel. Akit érdekelnek a római kor és a középkor közötti kissé viharos, kalandos évszázadainak története, az mindenképpen látogasson el hozzánk!!!

 

 

008. október 3. péntek

Az egész heti kellemes napos időt, jól elrontotta a pénteki eső. Mi csak ki-beszaladgáltunk a konténerbe! Sebaj, szépen haladunk!

A felület közepén szépen rajzolódik ki egy XVI. századi épület, ami azért érdekes, mert ez azt jelenti, hogy a tér nem volt mindig ekkora! A felület közepén az épület téglafalainak omladéka, körben pedig az épület felhagyását követően a téglafalakat kiszedték, ezért ezen falaknak csak az árkait találjuk meg, visszatöltve törmelékkel. (Ezeket mi "falkiszedéseknek" hívjuk, és egy tavalyi ásatásunkról szóló cikk olvasásakor nekem is jó pár percnyi fejtörést okozott, hogy vajon mi hol találtunk "falkitöréseket", mire rájöttem, hogy az újságíró a falkiszedéseket írta félre :-))

Nincs kép

A többi felületen már a XIV. században járunk, a múzeum felé eső árokban több tűzhelyet - kemencét tártunk fel, az egyiknek szerencsénkre a platniját kerámiadarabokkal tapasztották ki, ezért elég jól lehetett keltezni magát az objektumot.

 

Nincs kép

 

Rengeteg kerámia jön elő, mellette azért néha érem és más fémtárgy is előkerül, az érmeket pontosan csak a restaurálásuk után tudjuk meghatározni. Néhány délután önkéntes segítségünk is akadt a leletek elcsomagolásánál: néhány környéken lakó kisgyerek kéredzkedett be segíteni :-) (Több segítség már nem kell, köszönjük!) Azért most már egyre kevesebb ellenséges hanggal találkozunk a téren, többen vannak az érdeklődők - köszönjük! Jobb így dolgozni!

 

2008. szeptember 29. hétfő

Egyre többen vagyunk. Ez köszönhető a többi befejezett ásatás miatt megnövekedett szabad munkaerőnek, meg annak is, hogy az egyetemista technikusainknak végre sikerült lebeszélni mindent az egyetemen. A felület közepén még mindig nyomozzuk a XVIII. századi kutat és a hozzá kapcsolódó téglás járószintet (ez két egymásra helyezett téglasor, amelynek egyik sarkából egy folyami kavicsokból álló vízszűrő-réteg indul el félkörben). A kút boltozott kupolája csak nem akar előkerülni, helyette a korábbi ásatásba visszadobált aszfalt darabokkal találkoztunk, némelyiken még rajta volt a felfestett parkoló vonala...

Azért jól esik, hogy időnként meg-meg szólítanak minket, (persze azért nekünk is dolgozni kell), és pozitív visszajelzéseket is kapunk. Többek megjegyzése volt, illetve a neten is több hozzászólásból az derült ki, hogy a győriek jó része igenis igényt tartana a most általunk feltárt emlékek akár üvegfal alatt bemutatására. Valóban. Igazuk van. Dehát sajnos mi sem tudunk sok helyen olyan mélységig lemenni, ahol a tényleg látványos római falak vagy útfelület várható, mert a közművek és a szökőkutak nem lesznek olyan mélyre elhelyezve. Pedig micsoda csoda dolgok fognak így az utókor régészeire (ha akkor még lesznek régészek vagy lesz hasonló örökségvédelmi törvény) ... 

 

Nincs kép

 

 

2008. szeptember 23. kedd

Úgy tűnik, megjavultak a betűk! Hurrá!

Aki a Széchenyi tér felé jár, az láthatja, hogy még mindig az újkori beásásoktól próbáljuk megszabadítani a területet. A XIII. század óta, amióta a területet piacnak használják, több mint egy méter vastagságú törmelék, beásás, réteg rakódott, sőt a XIX. század óta is majdnem 40 cm!

És persze ilyenkor mindig előbukkan egy-egy kábel vagy vezeték, amelyek nem szerepelnek a közműtérképeken, és mi fejünket vakargatva állunk felette, hogy vajon elszedhetjük-e anélkül, hogy bármi bajunk lenne, vagy hogy fél Győrt áram nélkül hagyjuk (ahogy ez a Tihanyi aluljárónál történt).

A felület közepén szépen alakul a korábbi ásatásokból ismert XVIII. századi kút környezete, ez remélem napokon belül látványos is lesz.

Felhívom a tisztelt újságírók és riporterek (illetve minden nem turista szándékkal fotózni vágyó) figyelmét, hogy ahelyett, hogy a kerítésen kívülről partizánakcióhoz hasonló módon próbálnak meg egy-két képet készíteni, nem vagyunk a média ellenségei!! Csak tessék udvariasan engedélyt kérni hozzá és esetleg pár szóban elmondani, hogy mihez kellenek a képek. (Ezt sajnos egy mai eset íratja velem)

 

 

Nincs kép

 

 

 

2008. szeptember 18. csütörtök

Akár ez is lehetne az alábbi blog címe, amelyben a Széchenyi téren folyó régészeti kutatásokról szeretnénk tudósítani, tájékoztatni Önöket, akiknek most a mindennapi életét egy kicsit felborítja a téren folyó munkálatok.

(El?re is bocsánatukat kérem az ? és ? bet?kért, amikkel valahogy nem birkózik meg a gép)

Elöször is: szerintünk mindenki érdeke, hogy a Széchenyi tér megújuljon, hogy eltünjenek a rég nem használt felfestett parkolók, az össze-visszafoltozott aszfalt helyett egységes felülete legyen. A most megkezdett régészeti feltárás ennek az elsö lépése, így az interneten megjelenö név nélküli (így könnyü véleményt mondani) „most miért túrják fel megint a teret?” típusú hozzászólások helyett örülni kellene, mert a megkezdett munkák végre azt jelentik, hogy történik valami!

 

Miért ott ásunk? Miért lett ilyen kesze-kusza a felület? Mert oda tervezték a szökökutakat, medencéket és a hozzájuk kapcsolódó vízberendezéseket és vízvezetékeket. Mi ezeknek a területén fogunk dolgozni, és addig a mélységig, ameddig a fentebbi építmények létesítésével megbolygatnák a területet. Tehát, ha a vízvezetéket 2,5 méterre rakják le, akkor mi csak addig megyünk le. Így sajnos az ellenszurkolóinknak, akik azon sopánkodnak előre (nekünk egy szem esélyt sem adva), hogy „most megint a régészek miatt fog csúszni a beruházás”, csalódniuk kell, mert idén befejezzük a feltárást. Ha itt karácsonyozunk a sok esö miatt, akkor legfeljebb a szelvénybe állítjuk fel a fánkat…)

 

Miért kell megint? Talán sokan emlékeznek az 1998-1999 közötti feltárásra. Az akkori feltárás – a sors fintoraként – már szintén egy Széchenyi téri rekonstrukciós tervhez kapcsolódott, ami akkor nem valósult meg. A vízmedencék most azonban máshova kerülnek… Az akkor feltárt részek és a mostani tervek így nem fedik teljesen egymást, sőt, csak egészen kicsit területen érintik egymást.

 

Mire számítunk? A korábbi ásatásokból viszonylag jól tájékozódunk a rétegek között. Tudni kell, hogy a tér alatt 2000 év van, és ez a kétezer év 5-5,5 méteres rétegsort eredményez a mai térfelszín alatt. Legmagasabban természetesen a XIX. század, de legmélyebben az I. századi római kor. A rómaiak mintegy 400 éves uralmát követöen – amikor is épületek, boltok, házak álltak a területen – a tér egy részét temetönek használták, majd a középkorban újra benépesült a terület. A tér a XIII. századtól kezdve térként müködött, de még így is helyenként másfél méter rakódott rá az elmúlt 750 év alatt. Úgyhogy leletekre és építményekre böségesen lehet számítani, csak ki kell várnunk!

 

Nincs kép

 

Mi a munkát elkezdtük, igaz elég vacak időjárási körülmények között…

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szechenyiter.blog.hu/api/trackback/id/tr11711448

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása