Úgy tűnik, a hideget túléltük. Azért piszok hideg volt az elmúlt héten és előtte. Nem volt valami nagy élmény gémberedett ujjakkal metszetfalakat rajzolni. De hála kollégáimnak, akik besegítettek, nagy része megvan - és sok-sok éves tapasztalatukkal jobban átlátták az egymást metsző, egymás alá-fölé-mellé-keresztbe menő rétegeket...
Még másfél hétig vagyunk kint (ha minden igaz és nem jön sarkvidéki havazás vagy monszuneső), úgyhogy mindenki megnyugodthat a városnál, amit vállaltunk, teljesítjük is.
A téren azért egyre izgalmasabban alakulnak a dolgok. A terület közepén, amit sehonnan sem lehet látni a karítésen kívül, szépen mélyülünk. Összesen vagy 8 sírt szedtünk fel, melléklet a legtöbbnél nem volt. Érdekes volt az, akit tegulákra fektettek. Felettük volt egy Árpád-kori földbemélyített házikó, és más középkori gödrök, amik össze-vissza bolygatták őket. Alattuk meg különböző római kori rétegek, falak jönnek, amikkel most próbálunk tisztába kerülni.
A római kori épületünkben is még haladunk lefelé egy kicsit. Az épület belsejében kemence jött elő. Lehet, hogy valami ipari tevékenységre utal, és nem házi használatú, de még nyomozzuk.